Szimbolikában gazdag lezárást kapott a Logan.

Figyelem! Az alábbi cikk SPOILEREKET tartalmaz a Logan ~ Farkas cselekményére vonatkozóan! Csakis saját felelősségre olvasd tovább!

Tizenhét év után Hugh Jackman és Patrick Stewart egyaránt úgy döntöttek, hogy végleg szögre akasztják ikonikus karaktereiket. A Logan – Farkas óriási sikernek bizonyul mind a kritikusok, mind a rajongók körében, jó eséllyel hatalmasat is fog kaszálni a mozikban. A dicsőségnek azonban ára van, méghozzá egy meghatározó szakasz roppant szívszorító lezárása. A nyilvánvalót leszámítva három fő pontja is volt az utolsó néhány jelenetnek, amelyekhez elég komoly szimbolikus jelentés társul – ezeket igyekszünk most megmagyarázni. 

Beszéljünk először is Logan gyilkos klónjáról. Ezt a lépést érte néhány negatív kritika, mondván, hogy már mennyiszer láthattunk ilyesmit, csupa klisé, vagy akár lehetett volna bárki X-24, csak ne pont Rozsomák hasonmása. Holott nagyon fontos szerepe van ennek. Megannyi csatát vívott már a karakter az elmúlt esztendők alatt, de a legnagyobb harcát mindvégig saját démonaival vívta; sosem tudott elmenekülni sötét múltja elől, hiába próbálkozott folyamatosan.

A film során sokszor felmerült Loganben az öngyilkosság gondolata. Azt állítja, nem képes együtt élni önmagával, mert szörnyű dolgokat tett. X-24 pontosan az egykori énjét, a vadállatot, a szomorú múltat testesíti meg, aki nem véletlenül hasonlít annyira Rozsomák klasszikus megjelenésére. A klón személye jelképezi, Logant végül utolérte kegyetlen múltja, hogy elvegye az életét, ahogy arról többször is beszélt.

A film végén a karakter végre felnőtt ahhoz, amit Xavier professzor már az első naptól kezdve látott benne, és többször hangsúlyozta két Logan akciójelenet között is. A legelső X-Men mozi elején Charles elárulta, miszerint ő tudja Rozsomákról, hogy egy nap vezető lesz belőle. Habár már láthattuk más adaptációkban, amint Logan megteszi ezt a lépést, és átveszi a professzor helyét a mutánsok megmentője szerepben, valójában itt teljesedett ki az, amiről egykor szó volt.

Ahogy a produkcióból kiderült, a gyerekek az erdőben a világ utolsó megmaradt mutánsai, azonban nincs senkijük, aki vezethetné őket. A finálében adta magát, hogy a haldokló Rozsomák maradék erejével harcba szálljon a biztonságuk érdekében, hiába nem élvezte sosem az ilyesmit. Az egész mutáns faj Logantől függött, ő pedig méltósággal vállalta a feladatot.

Az adaptáció harmadik és egyben utolsó szimbolikus pillanata maga a zárás volt. Miután a gyerekek eltemették Logant és útnak indultak, Laura érzelmeivel küzdve visszafordult egy végső búcsúért, ezzel talán a film legszomorúbb jelenetsorát szolgáltatva. A lány ugyanis kihúzta a földből az általuk összetákolt keresztet, majd oldalra fordítva helyezte vissza: Most már egy X áll a hős sírjánál.

Természetesen amellett, hogy ez egy elképesztően megható pillanat volt, kicsit mélyebb jelentése is van. A Patrick Stewart által alakított Charles Xavier halálával Jackman volt az utolsó színész az eredeti X-Men színészgárdából, aki eljátszotta a karakterét. Ez az egyszerű kereszt tehát nemcsak Rozsomák, de az X-Men: Kívüállókban és annak folytatásaiban megismert csapat végét is jelenti, megnyitva a kaput a mutánsfilmek új korszaka előtt.

(forrás: Screen Rant)