Utazás a koponyám körül.
Elérkeztünk a most már hetedik hete tartó Út a Végtelen háborúig cikksorozatunk következő állomásához a Vasember 3 személyében, és ezzel együtt a Marvel Moziverzum második fázisának startjához. Előző héten a vízválasztónak számító Bosszúállók volt terítéken, most pedig visszatérünk Tony Starkhoz, akinek elérkezett harmadik és – eddig nagyon úgy néz ki – utolsó önálló akciózása.
Előzmények - Új szelek fújnak
Az első két rész sikere után nyilvánvalóvá vált Kevin Feige és csapata számára, hogy a Vasember filmekből trilógiát kell építeni. 2010-ben az addigi rendező, Jon Favreau bejelentette, nem vállalja el a harmadik részt, és csak produceri szerepkörben, valamint mellékszereplőként marad meg. Az ő helyére érkezett Shane Black, akit maga Downey kért fel a rendezésre, hiszen korábban már dolgoztak együtt a "Durr Durr és Csók" című filmen. Annak idején Downey úgy nyilatkozott, Black a legmegfelelőbb arra, hogy átvegye a stafétabotot, mind a Marvel, mind Favreau, mind a rajongók szempontjából. 2011 februárjában létrejött a megegyezés a Marvel és Black közt, míg a forgatókönyv megírása Drew Pearce feladata lett.
Viszont nem csak itt, hanem a felsőbb szinteken is változások történtek a korábbiakhoz képest a stúdiónál, mégpedig a 2009 júliusában bejelentett Disney üzlet miatt. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a Marvel Studios, mint független produkciós cég, a megfelelő anyagi források szűkében annak idején a Paramount Pictures-szel kötött forgalmazásról szóló megegyezést, így az első Amerika Kapitányig minden Marvel Entertainment produkció az ő nevükkel jelent meg. A Bosszúállókat már a Disney alatt jegyezték, azonban a Vasember 3 esetében előzetesen megkötötték a szerződést a Paramount-tal Kevin Feige-ék, így első lépésként a Disney mintegy 115 millió dollárért megvásárolta a forgalmazás jogát.
Harmadik menet
Shane és Pearce nem voltak túl könnyű helyzetben, hiszen egy akkora már neves örökséget vettek a nyakukba, de a rendező és író páros elég konkrét elképzelésekkel érkezett az Marvel Moziverzumba A Bosszúállók után szerettek volna visszatérni a karakter techno vonalához, elhagyva a filmből a „mágiát” és az űrt. Emellett többször merítettek ihletet a képregényekből is, a film egyik központi motívumát a 2005-ös Extremisből emelték át (persze több változtatással), és megalkották a Rhodes-féle Vashazafi páncélt, amit a füzetekben Norman Osborn viselt a Dark Reign eseményei alatt, illetve Pepper Potts páncélba bújtatásával kikacsintottak Rescue karaktere felé is.
A fő antagonistának az első résznél fontolgatott ikonikus Vasember gonoszt, Mandarint, és a képregényekben kevésbé fontos szereppel bíró Aldrich Killiant választották. Mint évekkel később kiderült, eredetileg egy Remington Steele-féle megoldást szerettek volna csavarként, ahol kiderül, hogy a szálakat valójában mozgató egyén nem férfi, hanem egy női szereplő, ezt azonban a vezetés megvétózta, mondván a női karakterek merchandise értéke korántsem akkora, mint a másik nemé.
A szereplők sorába természetesen visszatért Robert Downey Jr, Don Cheadle, Gwyneth Paltrow, Paul Bettany és Jon Favreau is. Mandarin szerepére nem kisebb nevet szereztek meg, mint az Oscar-díjas Ben Kingsleyt, az Extremis megalkotója és az Advanced Idea Mechanics – magyarul Agytröszt – vezetőjének pedig Guy Pearce-t szerződtették. A genetikus Maya Hansent Rebeca Hall alakítja, akinek a szerepére eredetileg Jessica Chastain-nel tárgyaltak, de ő végül egyéb elfoglaltságra hivatkozva visszamondta a lehetőséget.
A további stábtagok közül két nevet érdemes kiemelni: Az egyik William Salder, mint Ellis elnök, aki a Vasember 3 után induló A S.H.I.E.L.D. ügynökeiben háromszor is visszatért ebbe a szerepkörbe, jelezve, az MFU-ban bizony „minden összefügg”, valamint Ty Simpkinst. A filmben Simpkins játssza a Tonynak besegítő kis srácot, Harley Keenert, akinek a szerepére sokáig keresték a megfelelő személyt, majd a Downey és közte lévő harmóniát látva döntöttek mellette (ráadásul egyelőre meg nem erősített pletykák szerint visszatér a Bosszúállók negyedik részében is).
A forgatás legjava Észak-Karolinában zajlott, ekkoriban még nem volt meg a Marvel atlantai stúdiója, ahol több későbbi filmet is elkészítettek. A Vasember 3 esetében a Disney tett egy marketing lépést a kínai piac felé is: A filmből két változat készült, egy nemzetközi és egy kínai, amely plusz jeleneteket tartalmazott, ezzel próbálva ösztökélni a film megtekintésére az akkor már USA után második legnagyobb filmpiacnak számító ázsiai országot, ennek megítélése azonban vegyesre sikerült.
"Utazás a koponyám körül"
A Vasember harmadik részének több fontos motívuma van, aktuális politikai és személyekre vonatkozó kérdéseket is feszeget, mind a film, mind pedig a mi világunkra vonatkozóan. Először is, az MFU második fázisának első darabjaként foglalkozik a Bosszúállók eseményeinek utóhatásaival, Tony Starkra nézve. Ez a Tony által mutatott poszt-traumás stresszben testesül meg, ami közvetlen következménye a New York-i csatának és annak utolsó pillanatainak. Ott főhősünk rájött arra, hogy nem csak hogy léteznek idegenek és bármikor inváziót indíthatnak a bolygó ellen, amit később a Bosszúállók: Ultron korában csak úgy nevez, a "végjáték", hanem arra is, hogy egy ilyen esemény során bizony könnyen otthagyhatja a fogát, és ez bárkit ráébresztene a halandóságára. Hogy ezt a stresszt leküzdje, munkába temetkezett, az ideje nagy részét új páncélok készítésébe fektette, és több mint harminc darabot épített egy év leforgatása alatt. Emellett megmutatkozik karakterében a bizonytalanság önmagával és másokkal szemben, így a film során megtett út egyfajta önfelfedezésként is szolgál Tony számára, ami alatt átértékeli a számára fontos dolgokat, valamint megpróbálja leküzdeni a belső démonait.
A második jelentős kérdés, hogy vajon az ember teszi-e páncélt, vagy a páncél teszi-e az embert. Tony Stark neve egybeforrott a Vasemberrel, és kiélvezte az ebből fakadó előnyöket, azonban a film egy olyan helyzet elé állítja, mely során megfosztják ettől a szereptől, és szinte kizárólag önmagára, valamint néhány általa ismeretlen személyre hagyatkozhat, hogy szembenézzen a rá váró veszélyekkel. Talán itt ütközik ki, hogy a Vasember 3 kevésbé mondható önálló Vasember mozinak, sokkal inkább egy önálló Tony Stark kalandot kapunk. Amíg maga ez a kérdés és az itt bemutatott út nagyon jól lett ábrázolva, a konklúzió elég ellentétesnek hat. Tony a páncélok felrobbantásával - ami megjegyzendő, hogy gyönyörű képileg - lemond a Vasember szerepről, majd a szívéhez közeledő shrapnel szilánkokat is eltávolíttatja, de ez közel sem működik olyan jól, mint például Christopher Nolan Sötét lovag-trilógiájának zárása, hiszen a néző tisztában van - és volt már akkor is - azzal, hogy itt a történet közel sem ér véget, Downey visszatér a szerepbe a következő Bosszúállókban, így végeredményként egy elég felemás érzetet hagyott maga után a finálé.
Harmadik fontos motívumként felmerül a terrorizmus, a félelemkeltés, annak eszközei és az emberekre való hatása a mai társadalmunkra nézve. Ennek fő megtestesítője a Mandarin karaktere, aki terrorcselekményeivel, azok lenyomozhatatlanságával és a médián keresztül való közvetítésével tartja rettegésben az embereket. Happy sérülésével - ami készítői részről arra volt megoldás, hogy Favreu idejét ne kösse le a film - személyessé tette az ügyet Tony számára, aztán a malibui lakása lerombolásával a világ felé is üzent, hogy őt bizony még a hősök sem vehetik félvállról. Az úgynevezett Mandarin-csavar felfedése után Aldrich elárulja az okokat, amiért ezt az álcát választotta, egyfajta tükör elé állítva a társadalmunkat, amiben a mai napig aktualitással bír a terrorveszély kérdése.
Ezen három főbb kérdésen kívül foglalkozik még a film a múltbéli döntések jövőre való hatásával, lásd Aldrich esete, akiből Tony akarva akaratlanul alkotott magának egy új veszélyes ellenfelet. Elsőként itt mutatkozik meg az is, hogy a Vasember szerep nem csak Starkra, hanem a környezetére is hatással van, ez pedig felelősségvállalásra ösztönzi a főhőst, ami legjobban az Amerika Kapitány: Polgárháborúban és a Pókember: Hazatérésében köszön vissza a Peterrel való kapcsolatánál.
"Sok mindenért kell bocsánatot kérnem"
Furcsa helyzetbe kerül az ember, amikor a Vasember 3-at értékelnie kell. A megjelenése után a moziból kifele jövet talán csalódott volt a többség - köztük én is -, hiszen az előzetesek által ígértekkel ellentétben nem teljesen azt kapták, amit vártak, köszönhetően az azóta is visszásnak tartott Mandarin-csavar miatt. Utólagosan visszatekintve azonban azt kell mondanom, hogy a Marvel-filmek közül az egyik legnagyobb újranézhetőségi értékkel bír, de ehhez el kell telnie huzamosabb időnek - ez nem az a film, amit rögtön a moziból kifele jövet már meg is tekintenél még egyszer.
Alapvetően a történet során felmerülő kérdések remek alapot szolgáltatnak egy jó filmélményhez, és utólagosan talán még a Mandarin dolog sem annyira zavaró (főleg, ha megnézed a később elkészített All Hail The King című One-Shotot), de az "Aldrich Killian elkezd tüzet köpni" és az "Extremis használók félsárkánnyá változnak" momentumok a mai napig sokat rontanak az élményen.
Emellett egy kiemelkedő látványvilágot kaptunk, amit még Oscarra is jelöltek legjobb vizuális kategóriában (például a film vége felé felbukkanó páncélok jelenete), de zeneileg is a Marvel jobban sikerült darabjai közé tartozik a Vasember 3. Annak idején a film fogadtatása még a sokak által jogosan kritizált pontok ellenére is pozitív volt, a Rotten Tomatoes-on mai napig 7/10-es kritikai és 4/5-ös nézői átlaggal bír, valamint a 2013-as év anyagilag második legjobban teljesítő mozijává vált. Sőt, a több mint 1,2 milliárd dolláros bevételével máig őrzi a legsikeresebb önálló szuperhősfilm címet.
80%
Boldizsár István
Az Út a Végtelen háborúig cikksorozat előző részei:
Út a Végtelen háborúig - 06. rész
Út a Végtelen háborúig - 05. rész
Út a Végtelen háborúig - 04. rész
Út a Végtelen háborúig - 03. rész
