Sok mindent nem láthattunk a moziban.

A Képkocka Kiadó jóvoltából 24 évvel annak első magyarországi megjelenése után végre gyűjteményes kötet formájában is kezünkbe vehetjük a valaha megírt egyik legfontosabb Marvel-történetet, a Sötét Főnixet. Sőt, a kiadónak hála immár a teljes sztorit elolvashatjuk a címszereplő színre lépésétől annak tragikus haláláig. Ezen apropóból úgy döntöttünk, listázzuk a képregény és az alig két hónapja mozikba került filmes feldolgozás legszembeötlőbb eltéréseit.

5. Jean Grey családja

Simon Kinberg filmjében Jean még gyerekként veszítette el az édesanyját, méghozzá egy olyan autóbalesetben, amit saját telekinetikus képességei idéztek elő. A lány ezután abban a tudatban nőtt fel, hogy az édesapja is életét vesztette a szerencsétlenségben, a Főnix-erővel való egyesülést követően azonban rájött, hogy a férfi nagyon is él. Épp csak annyira rettegett a saját lányától, hogy arra kérte Xaviert, hitesse el Jeannel, hogy árván maradt. A képregényben Miss Grey családi élete ennél jóval harmonikusabb. Az eredeti sztoriban mindkét szülője életben van, akárcsak Sarah nevű húga, akiről a film nem tesz említést. Habár van egy pont, amikor az édesapja a Sötét Főnixként visszatérő Jean ellen fordul, de ez csak egy pillanatnyi megingás a részéről, míg a filmben a férfi tartós gyűlöletet érez a lánya iránt.

4. Emma Frost és Kitty Pryde

A Sötét Főnix-sztoriban az X-Men három, ma már ikonikusnak számító női tagja is debütált, akik közül csupán Káprázattal találkozhattunk a filmes feldolgozásban, ráadásul neki is csak egy néhány másodperces cameo jutott. Kitty Pryde és az eleinte gonosztevőként ténykedő Emma Frost ugyanakkor még csak ennyit sem kaptak, igaz, ők már felbukkantak a korábbi X-Men-filmek valamelyikében. Na persze egyikük esetében sem mondhatnánk, hogy kifejezetten elégedettek voltunk a végeredménnyel. Sőt, bátran kijelenthetjük, hogy a Fox mindkét karaktert alaposan elpocsékolta. Reménykedjünk benne, hogy a Marvel Moziverzumban végre megkapják majd a nekik kijáró figyelmet.  

3. Szuperhős Főnix

Az eredeti sztoriban jóval több időnek kellett eltelnie Jean újjászületésétől a Sötét Főnix színre lépéséig, mint a filmben. A két esemény publikálása közt nagyjából négy évnyi eltérés volt, ami képregényes időszámítás szerint is minimum egy éves intervallumot ölel fel a szereplők életében. Jean ezalatt az X-Men oldalán harcolt Főnixként, sőt, erősebb szuperhős volt, mint valaha. Többek között legyőzte Galactus egykori hírnökét, a Tűz Urát, és az egész világmindenséget is megmentette az M’Kraan kristály pusztító erejétől, ami nélküle szétszakította volna a valóságot. Ezután egy sor szerencsétlen eseménynek köszönhetően az X-Men jelentős része a Vadföldön ragadt, és csak hosszú, kalandos út során sikerült hazajutniuk. Jean és Xavier azonban halottnak hitték a csapat többi tagját, így mindketten megpróbáltak új életet kezdeni. A pusztító Sötét Főnix eközben lassan és fokozatosan tört felszínre a lány elméjében, míg a filmben Jean gyakorlatilag már a kozmikus entitással való egyesülést követően az X-Men ellen fordult.

2. A Pokoltűz Klub

A Pokoltűz Klub, mint koncepció előkerült az X-Men: Az elsőkben, meg a The Gifted – Kiválasztottak sorozatban, és annak legtöbb tagjával is találkozhattunk már elszórva különböző filmekben (Sebastian Shaw-val és Emma Frosttal Az elsőkben, Agymesterrel az X-Men 2-ben, Donald Pierce-szel a Loganben, Selene-nel a Sötét Főnixben), de sosem kelt úgy életre a dolog, ahogyan azt a képregények alapján elvárnánk. Chris Claremont író egy hatvanas években futó brit kémsorozatból, a The Avengersből (nem a Marvel-féle!) vette az ötletet saját titkos társaságához, melyet legjobban úgy tudnék jellemezni, mint a szabadkőművesek és a Tágra zárt szemek bizarr szexklubjának kombinációját. A 18. századi divatot követő ördögi szervezet az eredeti sztoriban azon ügyködött, hogy manipulációval a saját oldalára állítsa a Főnixet. A Klub egyik tagja, az illúziókeltő mutáns, Jason Wyngarde, azaz Agymester különböző alakokban hónapokon keresztük környékezte Jeant, elhitetve vele, hogy valójában egy évszázadokkal ezelőtt élt grófnő, akinek az a végzete, hogy beleszeressen, és csatlakozzon hozzá a Pokoltűz Klub Fekete Királynőjeként. Végül Agymester kavarása vezetett el ahhoz, hogy Jeannél végleg elszakadjon a cérna, és felszínre törjön a pusztító Sötét Főnix-énje. Ugyan a filmadaptációban a Klubnak híre-hamva sincs, de Simon Kinberg bizonyos elemeket felhasznált a sztoriból. A Jessica Chastain által alakított Vuk, a D’Barik egyik utolsó tagja például hasonló manipulátori szerepben jelenik meg Jean életében, mint Wyngarde.

1. A Shi’ar Birodalom

Egyenesen kriminális dolog a Sötét Főnix szomorú regéjét a shi’arok kihagyásával elmesélni. Az X-Men történetében mindig is meghatározó szerepet játszott ez az intergalaktikus birodalom, és annak királynője, a fajtársaihoz hasonlóan madárszerű jellemzőkkel rendelkező Lilandra. Miután észlelték, hogy Jean egymaga pusztított el egy teljes bolygót, melyet ötmilliárd intelligens életforma, a D’Barik népesítettek be, Lilandra úgy ítélte meg, hogy a Főnixet mihamarabb el kell pusztítani. Xaviernek aztán sikerült találnia egy a birodalom hagyományain alapuló kiskaput, és rávennie a királynőt (akihez erős romantikus szálak fűzték akkoriban), hogy csapata hadd mérkőzzön meg a Shi’ar elit gárdával a nő életéért. A Holdra szervezett csata nem alakult jól a mutánsok számára, és Jean végül maga vetett véget az életének, amikor rájött, hogy nem tudja tovább kordában tartani a benne élő erőt. (Később persze kiderült, hogy ez a nő nem is a valódi Jean volt, de ez már egy másik történet.) A filmben a Shi’ar helyét a D’Barik vették át, akik itt egy a skrullokhoz hasonló alakváltó fajként jelentek meg. A bolygójukat még azelőtt pusztította el a Főnix, hogy egyesült volna Jeannel, ám egy maroknyi túlélőnek sikerült elmenekülnie, akik aztán a kozmikus erő nyomába eredtek.

Szatyina Dávid